Szécsény város

A honfoglaló magyarság már a tizedik században megtelepedett ezen a környéken. Az újkokortól kezdve nincs is az emberiség történetének olyan időszaka, amelyikből nem kerültek elő régészeti leletek a környéken. A település első írásos említése 1219-ből származik, "Scecen" alakban. A Kacsics-nemzetségből származó Szécsényi Tamás korának egyik leghatalmasabb magyar főura lett: más felvidéki birtokosokkal ellentétben Csák Mátéval szemben ő Károly Róbert híve volt. Szécsényi Tamás alapította a város első ferences kolostorát is: erre XXII. János pápa 1332-ben adott engedélyt. 1334-ben a szécsényi polgároknak Budával azonos kiváltságokat szerzett a királytól, a város ekkor élte virágkorát. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy Szécsény már a XV. század legelején városias, fallal körülvett település volt. A huszita támadások idején, 1451-ben majd '52-ben Hunyadi János is járt itt, s a cseheket végül Mátyás király fékezte meg 1460-ban. A török 1544-ben megszállta Nógrád várát; ezzel veszélybe került Szécsény is. Több sikertelen török támadás után 1552-ben az őrség megfutamodott Ali budai pasa hadai elől. Szécsény ezután az azonos nevű szandzsák székhelye lett, ahová 1562-ben 134 falu tartozott. A 15 éves háború idején Szécsényt sikerült visszafoglalni, de 1663-tól ismét török uralom következett: a település csak 1683-ban került végleg magyar kézre. Az újratelepítés 1690-ben kezdődött.
A Rákóczi szabadságharc egyik nagy eseménye, a Szécsényi Országgyűlés 1705-ben a Borjúpást réten zajlott. 1705 szeptemberében Rákóczi a Borjúpáston, a várrom falai alatt hívta össze a Felsővidék és Erdély redjeit országgyűlésre. Itt kiáltották ki Rákóczit vezérlő fejedelemmé, és mondták ki az anyaország és Erdély egyesítését. 1709-ben ugyanitt tartott dísszemlét Bercsényi Miklós fővezér és Bottyán János generális.
A Szécsényhez tartozó Pösténypusztát 1301-ben említették először az oklevelek, a másik városrészről, Benczúrfalváról pedig a XIV. századtól vannak írásos adatok.

A város főbb látványosságai:
A barokk stílusú Forgách-kastélyt a XVIII. században építették a belső vár alapjaira, a meglévő várbástyák felhasználásával. A díszkapu a XIX. században készült. A kastélyban ma múzeum működik, helytörténeti, régészeti, vadászati kiállításokat lehet benne megtekinteni. Szécsény város XVIII. században készült kőcímere törökverő vitézt ábrázol, kardjára felszúrt török fejjel, S.V. monogrammal (Szécsény Város). Eredetileg a városháza homlokzatát díszítette, hányattatások után a múzeumba került.
A ferences kolostort és templomot a XIV. században kezdték építeni, ma látható formáját a XVIII. században érte el.
A XVIII. századból származik a barokk stílusú tűztorony. Ma látható tornyát 1893-ban építették. A második világháborúban bombarobbanás hatására elferdült.
Nyolchektáros parkja természetvédelmi terület.
{R. k. templom (gótikus, 1333), sekrestyéje eredeti, több részét 1696 és 1723-ban átépítették; szakközépiskola, volt kolostor (barokk, 1694); Rákóczi-emlékszoba; Forgách- kastély a vár köveibol (barokk, 1670); Tuztorony (barokk, 1700), az 1944 évi bombázás óta 3 fokos dolésu; vár, várfalak és bástyák maradványai (1461); Benczúrfalva, kastély, XVIII. sz.; Természetvédelmi terület: 8 hektáros park. }

Területe: 4573 ha Lakosainak száma: 6780