Piliny

Zách-nemzetség ősi birtoka volt a falu, de Zách Felicián híres merénylete után 1332-ben Ákos nembeli Cselen fiaknak Károly Róbert. A falu 1449-ben a Pelényiek birtoka volt, s 1548-ban még mindig e család bírta. A hódoltság idején, az 1562-63-as török kincstári adóívek 43 adóköteles háztartást írtak itt össze, akkoriban Piliny Nógrád vármegye egyik legnépesebb települése volt. 1579-re azonban 13-ra apadt a jobbágyporták száma és 1715-ben, illetve 1720-ban is csak nyolc-nyolc háztartást írtak itt össze. A község római katolikus temploma 1745-ben épült középkori falmaradványok felhasználásával, s 1902-ben bővítették. A község fölé magasodó Vár-hegyen bronzkori leletek kerültek elő, A faluról kapta nevét a kerámiákon csigavonalas motívumokat megörökítő pilinyi kultúra.

Területe: 1604 ha, lakosainak száma: 670